2016. április 25., hétfő

Büntetés-végrehajtási Szervezet 2016. évi Országos Terepfutó Bajnokság



291-en indultak a Büntetés-végrehajtási Szervezet 2016. évi Országos Terepfutó Bajnokságán. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja és a Márianosztrai Fegyház és Börtön által szervezett versenyen 34 bv. szerv munkatársai mérkőztek meg a két- és tíz kilométeres távon. A versenyt idén is a Pálhalmai Országos Bv. Intézet csapata nyerte.
 
A Büntetés-végrehajtási Szervezet 19. Országos Terepfutó Bajnokságát 2016. április 20-án rendezték meg, első ízben a Márianosztrai Fegyház és Börtön lőterén, illetve annak környékén kialakított versenypályán. A legnagyobb létszámot megmozgató országos sportrendezvényt Szabó Zoltán bv. ezredes, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központjának Igazgatója nyitotta meg, a bajnokság sikeres lebonyolításához helyszínt biztosító Márianosztrai Fegyház és Börtön intézetparancsnokával, Biczó László bv. dandártábornokkal közösen.


Egyéni eredmények:

Női 35 év alatti, 2000m
  1. Mauk Edina bv. őrm. Pálhalmai Országos Bv. Intézet 0:09:52
  2. Tolner Anita bv. tőrm. Közép-Dunántúli Országos Bv. Intézet
  3. Egyed Nikoletta bv. tőrm. Jász-Nagykun-Szolnok megyei Bv. Intézet

Forrás: bv.gov.hu


Ezúton szeretnénk gratulálni az intézet színeiben versenyző kolléganőnk sportteljesítményéhez, s elért helyezéséhez.

További elért helyezések a forrás oldalon olvashatók.

2016. február 1., hétfő

Rés a pajzson II.


A cikk első részének megírásakor, még naivan nem gondoltam, sorozattá kerekedik az idő múlásával. Naivitást jelen esetben vegyes érzelmekkel élem meg. Felhívhatom a figyelmet olyan jelenségekre, mely veszélyt jelenthet intézeteink, kollégáink biztonságára. Viszont aggodalommal tölt el, ha az általam felvázolt fikciók vagy események valósággá válnak. Cikksorozat keretein bellül vélt vagy valós veszélyforrásokat próbálok kivesézni, melyek rendkívüli események forrásai lehetnek.

Jelen írásom a „Drónháború” alcímet is kaphatná, melyből már helyesen következtethet a kedves olvasó a téma gerincére.

Hazánkban a dübörgő gazdaság hatására már nincs elérhetetlen műszaki termék. Amit a világ másik oldalán piacra dobnak, web áruházaknak köszönhetően akár pár hét múlva, már az otthonunkban élvezhetjük. Így terjednek megállíthatatlanul, s a hazai forgalmazók révén szintén, a honi drónhadsereg. Persze ezzel nincs is semmi probléma, hisz rengeteg, területe van az életnek ahol felhasználhatók. Saját szórakoztatásunkra, s nem elhanyagolható területként az életmentésre. Jelen pillanatban már a pár tízezer forintos típusoktól a milliós tételt kitevő, komoly technikai, műszaki tudással bíró példányokig, bármelyik kategória beszerezhető. S használható szinte korlátozás nélkül. His amerikai szülőhazájában is csak próbálkoznak törvényi keretek közé szorítani a polgári, civil alkalmazást.

De térjünk át a ránk nézve fenyegető veszélyeire. Melyeket már konkrét események igazolnak, s nem kell messzi tekinteni csak a közeli Németországba.. Ahol már mondhatni mindennapos problémát képvisel. A helyi, főleg fiatalkorúak elhelyezésére szolgáló büntetés-végrehajtási intézetek is, a klasszikusnak mondható tiltott tárgyak, anyagok bejutása ellen küzdenek. Legkeresettebb árucikk a mobiltelefon illetve a kábítószer. E tárgyak s anyagok célba juttatásának legújabb eszköze a drón. Gyakorlott kezelővel párosítva gyors, hatékony, tiszta megoldás. De még kevésbé gyakorlott reptetőket sem állítja megoldhatatlan feladat elé. Osblebshauseni büntetés-végrehajtási intézet dolgozói, 2015.12.04.-én egy lezuhant drónra lettek figyelmesek, a fogvatartottak sétaudvarán, melyre marihuánát tartalmazó csomag volt erősítve. Amerikai Ohia-ban egy 144,5 gramm dohányt, 65,4 gramm marihuánát és 6,6 gramm heroint tartalmazó csomag landolt sikeresen a börtön udvarán. Ez 20 dekagrammot meghaladó összsúlyt jelent. Ebbe a súlykategóriába már támadófegyverek vagy anyagok is beleférnek. Kések, mérgek, kábító vagy irritáló anyagok. Vagy akár robbanó anyag, alkatrészeire szedett, több fordulóval bejuttatott polimer alapú lőfegyver. Hisz ha egyszer sikerült, miért ne sikerülne újra. Haza viszonylatba átültetve a veszély realitása nem csökken. Infrastruktúrát tekintve az úgynevezett letöltő házak veszélyeztetettebbek, mint az előzetes, megyei intézetek. Bár mindkét intézet típus rendelkezik szabad levegőn tartózkodásra szolgáló udvarral, ahol a fogvatartottak a jogszabályban meghatározott napi egy óra sétájukat leróhatják. A letöltő intézetek viszont jelentős munkáltatási területtel bírnak, legyen az mezőgazdasági vagy ipari jellegű. Egy előre egyeztetett helyszínre már könnyedén juthat be észrevétlenül a tiltott tárgyat szállító drón. Az olcsóbb típusok hatótávolsága 80-200 méter között mozog, noha ezek kisebb terhek szállítására képesek, s repidejük is elég korlátozott, kb. 8-10 perc. Városi környezetben elhelyezkedő intézet esetében, egy szomszédos utcából, autóból vezérelt drón így is sikeresen teljesíthet küldetést. Sétaudvarok nyitottak, s ha az irányító személyzet egy volt fogvatartott, a megfelelő helyismerettel, már értékes perceket spórolhat. S meg kell említeni, hogy eme veszélyforrás, egy új, s jól jövedelmező vállalkozási forma felvirágzásához is vezethet. Mely vállalkozásban maga fogvatartott az ügyvezető igazgató. 2016 Január 1-vel a hazai börtönökben a klasszikus vonalas telefonok kora lejárt. Igény szerint mobiltelefonokat biztosítunk a fogvatartottak részére. Ezzel a legális lehetőséggel, egy csapásra megszületett a feketepiaca is. Véleményem szerint ezzel az árak emelkedése prognosztizálható. Míg eddig korrupció révén 50.000 Ft-ért is be lehetett juttatni a falak mögé a készüléket, ez könnyen felkúszhat 80.000-100.000 Ft-ra is a fekete piaci hatás következtében. Öröm az ürümben, nevezzük „drónhatásnak”, ezáltal csökkenhet a korrupciós esetek száma. A fogvatartott számára is megszűnt, a lebukás veszélye, hisz már nem kell korrumpálható kollégát toboroznia, nem veszélyezteti a vesztegetés bűncselekmény bizonyíthatóságának lehetősége. A kínálat adott, a kereslet úgyszintén. Ha a lebonyolításhoz is van megfelelő tér, nyélbe üthető az üzlet. A szolgáltatás ellenértéke kint cserél gazdát, vagy akár a fogvatartott számláján is landolhat. Melynek ellenőrzésére kérhet a fogvatartott egy számlakimutatást, vagy egyszerűen elmegy vásárolni az intézet boltjába. Ha minden rendben, megtörténhet a szállítás a megbeszélt helyszínre. Az egyszerűség kedvéért maradjunk a sétaudvarnál. A sétaudvarról-zárkába való bejutás már a megrendelő felelőssége. Az igazgató keze tiszta marad. Személyéhez nem köthető semmi. Nincs korrupt személyi állomány, mely rá terhelő vallomást tehet. Kiiktatta a röntgenkészülékeket, kábítószer és mobiltelefon kereső kutyákat, a legaprólékosabb részletes átvizsgálást. Egy pár ezer forintos készülék, több száz százalékos hasznot hozhat. Kábítószerekről, testépítőszerekről, gyógyszerekről még nem is beszéltünk.

Hangsúlyozom ez csak fikció, ha úgy tetszik összeesküvés elmélet. A baj csak az, hogy már egy létező jelenségre épül, mely bármikor valósággá válhat.

Védekezésbe milyen eszközök vonhatók be? Sajnos ezekkel a lehetőségekkel még a külföldi kollégák is csak kísérleteznek. Például GPS jel zavaró készülékekkel, mely a drón irányítási alapját képezi. Személy szerint el tudok még képzelni a helyi adottságok függvényében kifeszített hálót. Vagy háló alakzatba feszített acéldrótot esetleg damil jellegű műanyag szálat. Ezek a védelmi eszközök a leszállást hivatottak megakadályozni, vagy jelentős mértékben megnehezíteni. Azonban kilátás gátlóval nem rendelkező zárkaablak esetén, még a házhoz szállítás is megoldható. Csak egy karnyújtásra van szükség.

Bízom benne, hogy eme pár sor gondolatébresztőként tudott szolgálni. Abban pedig még jobban, hogy nem kell konkrét, megtörtént esetről beszámolni.

2015. november 28., szombat

Ami magyarorságon ma még álom.....


Transzszilvániai álom

Fort17R .45 Rubber

A szerelt lőszeres gumilövedékes fegyverek, mint tudjuk, a magyarországi alattvalók számára még álomképnek elképzelni is tiltottak. Vannak azonban ilyen szempontból szerencsésebb honfitársaink, például az erdélyi T. Sz., aki legálisan birtokolhat és viselhet Romániában egy ilyen fegyvert. Most némileg távbeszámoló formájában mutatjuk be a helyi nem halálos fegyver-piac egyik legizgalmasabb tagját, a .45 Rubber kaliberű Fort?17R pisztolyt.
Ukrán eredet

Mielőtt elmélyednénk a román fegyverjog rejtelmeiben, nyilván felmerült, hogy ki a csoda az a Fort, aki a fegyver gyártójaként szerepel. A Fort nevű állami tulajdonú fegyvergyártó céget az ország függetlenedését követően 1991-ben hozták létre az ukrajnai Vinnyicában.
Az 1990-es évek végétől gyártanak különféle pisztolyokat, sörétes puskákat és gépkarabélyokat. Elsődleges piacuk a saját hazájuk rendvédelmi szervei és hadserege, akik főként 9x18 mm Makarov kaliberű öntöltő pisztolyokat vásároltak nagyobb számban a korábbi PM-ek kiváltására. A kaliberből adódóan nem nagyon eladhatóak ezek a fegyverek nyugaton, és többségüknek műszaki kialakítása (pl. acéltok, DA/SA elsütőszerkezet) sem kifejezetten modernek. Egyetlen jelentősebb vásárlójuk a szintén ex-szovjet tagköztársaság, Üzbegisztán.
A 2000-es években számos korszerűbbnek tekinthető pisztolymodelljük jelent meg, például műanyag tokkal vagy DAO-elsütőszerkezettel, de ezek is a 9x18 Makarov és a 9 mm Br. Short lőszereket tüzelték csupán. Aztán 2008-ban licenszszerződést kötöttek az Israel Weapon Industriesszel, és a kínálatban megjelentek a műanyag tokos 9x19 mm Luger kaliberű Jericho pisztolyok is. Persze ezek szintén nem képviselik már napjainkban a korszerűség csúcsát. Ellenben a terméklistában megtaláljuk a Tavor bullpup gépkarabélyt is, mint félautomata vadászpuskát.

Civilnek gumisként

Számunkra azonban ezek sem annyira érdekesek a gumilövedékes téma szempontjából. A volt Szovjetunió számos államában ? így az ukránoknál is ? az oroszhoz hasonló módon a polgári önvédelem céljára a nem halálos traumatikus gumilövedékes fegyverek gyakorlatilag a gáz-riasztókkal azonos besorolásúak, és alanyi jogon lehet engedélyt kapni tartásukra és viselésükre. Ukrajnában sincs ez másképpen, és a hazai Fort egyből rá is állt erre a piacra. Nem kellett túlzásba vinniük a tervezési kapacitást, hiszen a 9 mm PAK RB lőszer külső méretei szinte azonosak a 9 mm Makarovéval. Elég volt csupán a fegyvercsövet és a helyretoló rugót módosítani a legtöbb esetben.
A nyugatról beszerezhető, főként spiáter gázpisztolyalapú modelleknél így tartósabb fegyverek jöttek létre. Az új .45 Rubber lőszer megjelenése igényelt csak jelentősebb áttervezést, az egyik ilyen eredménye az eredetileg 9 mm PAK RB lőszeres Fort?17R új verziója. Ahol az R a ?rezinosztrelnij?, avagy gumilövedékes kifejezés rövidítése.

Megszerzési engedély kiváltása

Romániában a nem halálos hatású traumatikus önvédelmi maroklőfegyver-engedély megszerzése bárki számára lehetséges, aki betöltötte a 18. életévét es büntetlen előéletű. Szükséges hozza orvosi vizsga ? nem ugyanolyan, de hasonló, mint a jogosítványhoz, pszichológiai vizsga, erkölcsi bizonyítvány és kb. 8000 Ft-nak megfelelő illeték.
Mindezek megszerzése 3?4 munkanap. Majd ezeket a dokumentumokat egy kitöltött kéreleműrlappal, amibe beírjuk, hogy milyen jellegű fegyvert szeretnénk vásárolni (gáz-riasztó, gumilövedékes, légfegyver vagy számszeríj), és a személyes adatokkal le kell adni a rendőrségen és majd 30 nap múlva kapható meg a vásárlási engedély.

Engedély kiállítása

Amikor megvan a vásárlási engedély, akkor lehet megvásárolni a választott fegyvert, 30 nap a határidő, de meg lehet hosszabbíttatni, ha nem sikerült a kívánt fegyvert megvenni az adott időn belül. Amikor megvan, be kell vinni a rendőrségre, és akkor adják ki a fegyvertartási engedélyt (T. Sz.: nekem mindez egy nap alatt megvolt).
Egy fegyvertartásival csak 2 db önvédelmi fegyver lehet különböző kaliberben és 100 db lőszert tartható egyidejűleg fegyverenként. Ha az engedélyes meg szeretné vásárolni a második fegyvert, akkor csak egy kérelmet kell leadnia a rendőrségen es újra adnak egy vásárlási engedélyt.

Választék ? fegyverek és kaliberek


Körülbelül 2 évvel ezelőtt csak 7?8 különféle gumilövedékes fegyver volt a romániai boltokban. Jórészt német és török gázpisztolyok más csőkialakítással Walther, Zoraki, Röhm, Record stb., mind 10x22 mm T és .380 ME Gum kaliberben. Sajnos a legtöbbjük spiáterből készült, kevés acéllal és egy rakás akasztóval a csövükben. Ezek a fegyverek csak pár száz lövésig bírták a sarat.
2010-ben jelentek meg az első acélszerkezetű szekrénytáras fegyverek, mint a CZ83, Fort17R, Fort 12R, Fort 14R stb. mind 9 mm P. A. RB (vagy 10x22 T) kaliberben (melyeknek a gyártók szerint 50 000 lövés az élettartamuk), és a Grand Power T910, ami 9 mm P. A. és 10x22 T kal. lőszerrel is működik.
Durván 1 éve jelentek meg a nagyobb kaliberű traumatikus fegyverek, a Fort?17R és a 12R .45 Rubber lőszerhez, valamint a szlovák Grand Power T12 10x28 mm kaliberben, ami jelenleg a legerősebb gumis fegyver a román piacon, ez bírja a 10x28 mm Magnum lőszereket. Majd megjelent a Steyr M?A1 ugyancsak 10x28 mm-esként, de ez nem bírja a Magnum lőszert. Ezek az élesből áttervezett vagy direkt gumilövedékesre gyártott fegyverek mind szűkített csőfurattal bírnak, de a furat sima, akasztó sincs bennük. Csak a Steyrnek van egy kisebb akasztó a csövében. Az acélszerkezetű fegyverek legtöbbje műanyag tokos, kivéve a Fort 12R és a CZ83-as, amelyek acéltokosak. Tavaly jelentek meg az első acélos revolverek is a cseh Alfától, különböző csőhosszal, de csak 9 mm P. A. RB lőszerhez (van ígéret 10x28 mm-esre is).
Leírása szerint azért választotta
T. Sz. a Fort17R-t, mert erről olvasta a legtöbb pozitív véleményt a román fórumokon, és viszonylag olcsóbb még .45 Rubber kaliberben is mint más hasonló teljesítményű fegyverek.
Az ára kb. 150?160 ezer Ft.

Lőszer és ballisztikája

Jelenleg csak a Fort által gyártott .45-os lőszer kapható a romániai fegyverboltokban, kb. 200?250 Ft/db árban vásárolható. Még 2 orosz gyártó készít .45 Rubber lőszert különböző energiával és minőségben. (Sajnos megbízható ballisztikai adatok nem hozzáférhetőek az utóbbi kettőről.)
A gyári adatok szerint a .45 Rubber ukrán lőszer 12,1 mm átmérőjű gumilövedéket lő ki, melynek tömege 1,45 gramm, a lőportöltet 0,10 gramm füst nélküli (?Rex subsonic?) lőpor. 3,5 méter távolságon mérve 260 m/s (+/? 20 m/s) lövedéksebességgel bír. Ez durván
50 joule környéki érték. A csőtorkolattól 1 méterre mérve 290 m/s körüli a lövedéksebesség, vagyis olyan 60 joule az energia.

A Fort?17R traumatikus pisztoly technikai jellemzői

A Fort?17R tokja kevlárszálakkal erősített műanyag tok, ettől eltekintve a fegyver teljesen acélszerkezetű, a szán, a cső, az elsütőszerkezet mind acél. Természetesen reteszeletlen, egyszerű szabad tömegzáras.
A csőfurat belseje teljesen sima, akár egy sörétes puskának, azonban a 12 mm-es lövedéknek egy 7,52 mm-es belső átmérőjű furaton keresztül kell kipréselnie magát.
Kezelőszervei csak jobbkezesek, amelyek egy szánakasztóból és egy szánbiztosító karból állnak, sajnos nincs fesztelenítője, csak kézzel lehet feszteleníteni. A szánbiztosító a Makarov pisztolyhoz hasonlóan alsó állásban tűzkész, felső állásban biztosított.
Az elsütőszerkezet hagyományos DA/SA, a kakasnak van biztonsági állása, a pisztoly csőre töltve, kibiztosítva, fesztelenítve biztonságosan viselhető.
Tarjába 8 db .45 Rubber lőszer helyezhető el, plusz egy a csőbe, a 9 mm P. A. Rubber verzióba 13+1 lőszer fér el. Üres tömege olyan 680 g körül van, töltve azért egy picit nehezebb, de hozzá lehet szokni. Jó lenne, ha lehetne gyengébb minőségű lőszert is kapni hozzá, hogy olcsóbb legyen vele a gyakorlás.

Gyakorlati tapasztalatok

T. Sz.: ?Szerintem, és más Fort-tulajdonosok szerint is, akiknek több pénzük van gyakorolni a .45-össel, ez az egyik legmegbízhatóbb traumatikus fegyver, a gyártó által ajánlott lőszerrel minimális az akadály esélye (de hát ez is öntöltő).
Én alig vagyok túl az 50 lövésen, de nálam sem volt még akadály, és az erejével is nagyon meg  vagyok elégedve. Például egy 0,5 mm-es acéllemezen akkora lyukat csinál 7 méterről, mint egy 50 forintos. 5?7 méterről simán átviszi a 2,5 cm vastag fenyődeszkát.

Sajnos korábban nem volt más hasonló típusú fegyverem, így nem nagyon van mihez viszonyítsam, kivéve a sörétes puskákat, de az teljesen más kategória. A szóráskép nagyon jó 20 méterig is,  pontos találat vihető be egy fejméretű célponton.?

Elterjedtség
Jelenleg a Fort az egyik legkeresettebb gumis fegyver Romániában az ára és a minőség okán is, egyre többen cserélik le a régi spiáterfegyverüket új acélszerkezetűre. Abban a megyében, ahol olvasónk lakik: ?csak kettő ilyen típusú fegyver van (vagy volt), amikor én vásároltam az enyémet, de remélem már nem sokáig!?

                                                    Vass János



Forrás: kaliber.hu



2015. október 28., szerda

Gyermekbarát beszélő helységet adtak át a székesfehérvári börtönben

 

Vége a Stohl pernek II.fokon

Börtönpokol: pert nyert Stohl András

Stohl Andrást és szerzőtársát, Szalai Vivient ötmillióra perelte be a Budapest Fegyház és Börtön Zrt., ám a bíróság szerint csak bocsánatkéréssel tartoznak.

A Budapesti Fegyház és Börtön Zrt. elvesztette a pert Stohl András és szerzőtársa, Szalai Vivien ellen.
A másodfokú eljárás csütörtökön zárult le, az ítélet jogerős: Ugyan a színész és az újságíró két mondatért bocsánatkéréssel tartoznak, de nem kötelesek kártérítést fizetni azért, hogy a Magyar bötönpokol című könyvben a fogvatartási intézményekben tapasztalható brutális állapotokról írtak.
Stohl öt hónapot ült, amiért ittasan és kábítószer hatása alatt balesetet okozott, ekkor gyűjtötte össze tapasztalatait.

Ezek között szerepel egy kegyetlen fegyőr története, aki ellen már 28 feljelentést is tettek a rabok, mégis dolgozhat, és egy olyan őr legendája is, aki ölt, leülte a büntetését, majd visszavették állományba.
– Ez elsősorban az ügyvédek, dr. Csapó Péter és dr. Kutasi Balázs diadala, de én is nagyon örülök az ítéletnek. Eddig is azt mondtam, hogy nem írtam valótlant, minden igaz volt – mondta a Borsnak Stohl.
A Budapesti Fegyház és Börtön Zrt. eredetileg ötmillió forint nem vagyoni kártérítést kért Stohléktól, amit az elsőfokú ítélet egymillióra mérsékelt, majd másodfokon el is törölt. A Fővárosi Ítélőtábla 90-10 százalék arányban hozta ki győztesen Stohlt és Szalait. A győztesek jogi költségeit az ítélet értelmében a Budapesti Fegyház és Börtön Zrt.-nek kell fizetnie.
 
Forrás: borsonline.hu

2015. szeptember 14., hétfő

Btk módosítás - Migráció

Új időszámítás: börtön és kitoloncolás fenyeget
 
 
Az illegális határátlépőkre, az embercsempészekre és a menekültkérelmet beadókra is új nap virradt: szeptember 15-én nulla órától vége a kormányzat által türelmi időnek nevezett eddigi szakasznak, és életbe léptek a korábbinál szigorúbb büntetőjogi és menedékjogi szabályok. A kormány pedig azt ígérte, hogy a törvényi felhatalmazás alapján kihirdeti a válsághelyzetet.
 
Több év börtön, illetve a kitoloncolás fenyegeti hétfő éjfél óta azokat, akik illegálisan próbálnak belépni Magyarország területére. Súlyos börtönbüntetés vár az embercsempészekre, és a lakosság élete is megváltozik.
 

Válsághoz új szabályok

Mindenkire, így a menekültkérdést eddig csak távolról, a médiából követőkre is hatással lehet, ha – élve a szeptember 15-én hatályba lépő törvény adta felhatalmazással – a kormány beváltja ígéretét, és kihirdeti a menekültügyi válsághelyzetet. Orbán Viktor közölte: erről a keddi kormányülésen döntenek.
 
A válsághelyzet kihirdetése első körben hat hónapra szól, de korlátlan ideig meghosszabbítható.
 

A válsághelyzet kihirdetésének feltételei

Ha a menedékkérelemért folyamodók száma meghaladja
  • egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
  • két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
  • egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt.
Ha a tranzitzónában tartózkodók száma meghaladja
  • egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
  • két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
  • egy hét átlagában a napi kétezer főt.
Azonban ezeknek a feltételeknek sem kell feltétlenül megfelelni, mert a törvény azt is kimondja: a fenti eseteken kívül elrendelhető a válsághelyzet bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény miatt is, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha egy befogadóállomáson zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.
 

Használhatják a köztulajdont

Ilyen válsághelyzetben az állami szervek, hatóságok a törvény szerint "igénybe vehetik" az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében lévő, továbbá a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ingó és ingatlan vagyonát. Az igénybevételt az adott ingatlant bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek – rögzíti a jogszabály.
A hatóságoknak könnyítés a törvénycsomag azon eleme, amely szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben elrendelt szállítási feladatok végrehajtásában részt vevő járművek üzemeltetői, illetve az adott járművek nem kötelezhetők útdíjfizetésre.
 

Bűncselekmény a kúszás

Az új jogszabályok bűncselekménnyé nyilvánítják, és kiutasítással szankcionálják az illegális határátlépést, illetve a határzár megrongálását. Ezt azt jelenti, hogy esélyük sincs a menedékjogra azoknak, akik a 177 kilométeres magyar–szerb határon felállított határzáron keresztül próbálnak bejutni az országba.
 

Aki illegálisan, a kerítésen át érkezik

  • alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő;
  • súlyosabb eset, és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a tiltott átlépés fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként történik;
  • még súlyosabb eset, akár 8 év börtön jár érte, ha a fenti súlyosító körülmények – fegyveresen, felfegyverkezve és tömegzavargás résztvevőjeként – együtt valósulnak meg.
 

A rongálásért is börtön jár

A biztonsági határzár, vagyis a kerítés megrongálása sem csak szabálysértésnek, hanem súlyosabb bűncselekménynek számít szeptember 15-től. Alapesetben a kerítésrongálásért még hosszabb börtönbüntetés járhat, mint a határzáron át végrehajtott tiltott határátlépésért.
A kerítés megsemmisítéséért vagy megrongálásáért 1–5 év szabadságvesztés jár, de akár 8 évet is kaphat az, aki fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követi el a bűncselekményt.
Ha mindez egyszerre valósul meg, az már 5–10 év szabadságvesztést jelent.
Enyhébb, egy év szabadságvesztés jár a határzár építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzés akadályozásáért.

A kiutasítás szinte garantált

A fentiekért kiszabott szabadságvesztést azonban aligha kell majd magyar börtönben letölteniük az elítélteknek, ugyanis a végrehajtandó vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésnél nem mellőzhető az elkövető kiutasítása – legalább két évre – Magyarországról.
Kivétel azért van: a kiutasítás az elítélt kérelmére különös indokból legfeljebb három hónappal elhalasztható, illetve hivatalból el is kell halasztani, ha az elítélt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozza, avagy 12. hetet meghaladó várandós – ez esetben a halasztás legfeljebb egy év lehet.
Ám ezek a kivételek nem érvényesek, ha az érintettek súlyosan veszélyeztetnék a közbiztonságot vagy a közrendet.
Az eljárások felgyorsítását is új szabályok biztosítják. A határzárral összefüggő büntetőügyekben gyorsított eljárást és bíróság elé állítást kezdeményez a vádhatóság. Ha az elkövető a bűncselekményt beismerte, őt az ügyész a gyanúsítotti kihallgatásától számított 15 napon belül, tetten érés esetén pedig 8 napon belül állítja bíróság elé – utóbbi esetben beismerés sem szükséges.
 
 

Embercsempész, reszkess!

Szintén szeptember 15-től az új szabályok szerint súlyosabban büntetendő az embercsempészés. Az eddigi 3 évig terjedő szabadságvesztés helyett majd 5 év börtön is kiszabható, minősített esetekben pedig 5 év, illetve 8 év helyett 8, illetve 10 év is lehet a szabadságvesztés maximuma.
Az embercsempészés szervezője vagy irányítója például a korábbinál súlyosabb büntetésre számíthat.Szigorították embercsempészés esetén a vagyonelkobzás szabályait is: a bűncselekmény elkövetési ideje alatt szerzett vagyont immár kötelezően elkobozzák.
 
 

Két hét alatt végeznének

Szintén szeptember 15-től a kormány felgyorsítaná a menedékkérelmek elbírálását. Erről a múlt heti Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a kérelmek jogerős elbírálása legfeljebb 12 napig tart majd. Első körben 8 nap alatt kell elbírálnia a kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak.
Ugyanitt Lázár János azt is bejelentette, hogy a menekülteknek a határon lesz módjuk arra, hogy benyújtsák a menekültkérelmüket. Ott várják őket a bevándorlási hivatal munkatársai, és ha feltorlódik a sor, akkor sokan Szerbia területén várakoznak majd arra, hogy benyújthassák a kérelmüket. Ez jelentős változás a korábbi, a határra telepített, csak Szerbia felé nyitott tranzitzónák ötletéhez képest.
A miniszter szavaiból úgy tűnt, hogy a Szerbia felől érkezők szinte egyáltalán nem számíthatnak arra, hogy menekültstátuszt kapjanak Magyarországon, ugyanis Lázár János szerint amíg a biztonságos harmadik országok kijelölése nemzeti hatáskör az EU-ban, addig Magyarország ilyennek tartja Görögországot és Szerbiát is, ezért oda a menedékkérők visszaküldhetők. Erről hétfő este Aleksandar Vulin szerb munkaügyi miniszter azt mondta, hogy az éjféli határzár után a senki földjén rekedt menekültek – azok, akik nem jutottak be Magyarországra – visszatérhetnek Szerbiába. Azokat viszont, akik bejutottak Magyarországra, de kiutasították őket, Szerbia nem fogadja vissza.
 
 

Jöhetnek még szigorítások

A menekültügyi válsághelyzetben a kormány tervei szerint a rendőrség és a honvédség kiterjesztett jogköröket kap, de ezt a jogszabálycsomagot még nem fogadta el az Országgyűlés, ezért még nem alkalmazható. A Ház várhatóan a jövő hét elején szavaz erről.
Mivel a Jobbik támogatja a tervet, velük meglesz a Fidesz–KDNP-nek a változtatáshoz szükséges kétharmados támogatás.
Ha ezek a kiegészítő szabályok is életbe lépnek, akkor a rendőrség kiterjesztett jogkörében az egyenruhásoknak joga lesz a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben – járványügyi intézkedés indokával – bármilyen útvonalat vagy közterületet elzárni, nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozni.
Továbbá válsághelyzetben a rendőr jogosult lesz magánlakásba – hatósági nyilatkozat nélkül is – behatolni, ha mondjuk "Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személy felkutatása" a célja, és azt gyanítja, hogy ilyen ember van a lakásban.
A kiterjesztett jogkörökről szóló törvénycsomag megszavazása és életbe lépése után – válsághelyzet kihirdetése esetén – a határ védelmére lehetne vezényelni a honvédséget, a katonai egységek pedig használhatnának gumilövedéket, mert az már nem minősülne lőfegyverhasználatnak.
Nemcsak a gumilövedék nem minősülne a tervek szerint fegyverhasználatnak, hanem "a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát használata, továbbá az elfogóháló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló, egyéb kilövőeszközzel történő célba juttatása" sem.
 
 

Kedden forró pillanat lesz

Kezelhetetlen, robbanással fenyegető helyzet alakulhat ki a magyar–szerb határon – mondta az Origónak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.
A hétvégén több mint 13 ezer menekült érkezett Magyarországra. Tarjányi Péter szerint ez óriási szám, pláne úgy, hogy most naponta legfeljebb 100-150 család regisztrációját, kezelését tudják elvégezni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai. Fáradtak, és kevesen vannak – mondta, emlékeztetve arra, hogy a fáradtság, az elkeseredettség a menekültek körében is egyre jellemzőbb.
Miközben a politikusok vitatkoznak, felelősséget keresnek, a déli határon az események elmennek mellettük – állapította meg Tarjányi Péter. Úgy vélte:
most nem a szíriai háború megoldását kellene keresni, hanem azért kellene tenni, hogy Röszkénél legyen elég orvos, sátor, bevándorlási munkatárs, szállás, élelem.”
 
A szakértő szerint azért fontos a normális állapot, mert olyan körülmények alakulhatnak ki, hogy az akár túszhelyzetet is okozhat.
 
 
Forrás: origo.hu